Ahhoz, hogy a fiatalok tudatosan fogyasszák ezeket a tartalmakat, szükséges, hogy megfelelő információkkal rendelkezzenek a közösségi média működéséről. Így képesek lesznek megtalálni az egyensúlyt az online és az offline életük között, miközben figyelembe veszik saját érdekeiket és mentális egészségüket. A szakemberek számára pedig az egyik legnagyobb kihívás a jövőben az lesz, hogy miként támogathatják a fiatalokat az egyensúly megtalálásában és hosszú távú fenntartásában.

A közösségi média platformokon a fiatalok elsősorban olyan emberekkel találkoznak, akik tökéletesnek és boldognak tűnnek, hiszen a felhasználók általában a legjobb pillanataikat osztják meg nyilvánosan. Ez a jelenség a serdülőkben hamis képzetet kelthet arról, hogy ők kevésbé értékesek kortársaiknál, vagy, hogy boldogabb életet kellene élniük, illetve jobban kellene kinézniük. Egyre gyakoribb, hogy a népszerűség reményében veszélyes online kihívásokba kezdenek.

Napjainkban a deepfake technológia – amely mesterséges intelligencia segítségével hamisított videókat és hangfelvételeket készít – egyre elterjedtebb. Ez a módszer nemcsak közszereplőket érinthet, hanem bárki válhat áldozattá, akár úgy, hogy megtévesztő tartalom készül róla, akár úgy, hogy visszaélnek az arcképével vagy személyazonosságával.

Mivel a digitális világban már nem feltétlenül hihetünk a saját szemünknek vagy fülünknek, ezért a hagyományos médiaértés helyett mélyebb médiatudatosságra van szükség. Az online tartalmakat nemcsak önmagukban, hanem azok kontextusában is értelmezni kell. Például, ha egy videóban valaki olyan témákról beszél, amelyek jelentősen eltérnek korábbi nézeteitől vagy megszokott viselkedésétől, érdemes gyanakodni, hogy a tartalom manipulált lehet.