A megelőzés és kezelés érdekében fontos a tudatos internethasználat, a képernyőidő korlátozása, valamint a mentális egészség támogatása a fiatalok és a felnőttek körében egyaránt.
A 2025-ös adatok szerint a világ lakosságának mintegy 36,7%-a tekinthető internetfüggőnek, ebből 33,9% mérsékelt, míg 2,8% súlyos függőséggel küzd.
A digitális függőség több altípusra bontható: a globális átlag szerint a smartphone-függőség 27%, a közösségi média-függőség 17,4%, az internetfüggőség 14,2%, a cybersex-függőség 8,2%, és a játékszenvedély 6% körül alakul.
A digitális függőség jelentős egészségügyi és pszichológiai következményekkel jár. Mentális egészség szempontjából például a digitális multitasking 39%-os ADHD-diagnózis növekedéshez, a közösségi média használók 3,1-szer nagyobb valószínűséggel tapasztalnak depressziót, és a tinédzserek 64%-a számol be alvászavarokról a késő esti képernyőhasználat miatt.
A szerencsejáték szervezők számára jogszabályi kötelezettség annak megakadályozása, hogy 18 éven aluliak vegyenek részt a szerencsejátékban. Ezen előírás érvényesítése az illegális szervezők esetében nem lehetséges. Ezért is fontos, hogy a fiatalok családja, tanáraik és az egész társadalom közösen akadályozza meg a 18 éven aluliak szerencsejátékban való részvételét. Különösen fontos annak elkerülése és megakadályozása, hogy a 18 éven aluliak játéktilalmát a fiatalok felnőtt korú segítségével játsszák ki, így pl. egy felnőtt okiratait használják az online játékokban való regisztráció során.
A mobil eszközhasználók körében a fizikai tünetek közé tartozik a „tech neck” (nyakfájdalom) 72%-ánál, a látásromlás 57%-nál, valamint az ujjak és csuklók fájdalma az intenzív gépelés miatt. Magyar források szerint az internetfüggőség testi tünetei közé sorolhatóak a kéztőalagút-szindróma, álmatlanság, látásproblémák, valamint testsúlyváltozások, míg érzelmi szinten depresszió, szorongás, társadalmi elszigeteltség, agresszió és hangulati ingadozások is megjelenhetnek.
A digitális eszközök használata Magyarországon is rendkívül elterjedt: a 16-75 éves korosztály mintegy 90%-a internetezik havi rendszerességgel, főként mobiltelefonon. Az átlagos napi közösségi média használat globálisan 2 óra 21 perc, Magyarországon pedig valamivel kevesebb, 1 óra 48 perc. A fiatalok körében azonban a képernyő előtt töltött idő ennél jóval magasabb: az amerikai adatok szerint a 13-18 éves korosztály napi 8 órát tölt szórakozás céljából képernyő előtt, ami Magyarországon is egyre gyakoribb tendencia.
A digitális függőség különösen veszélyes a gyerekek és kamaszok esetében, ahol a túlzott képernyőhasználat idegrendszeri zavarokat, alvásproblémákat, elhízást, kötődési nehézségeket és depressziót okozhat. A szakértők szerint 2 éves kor alatt semmilyen képernyőhasználat nem ajánlott, és a kontrollálatlan digitális inger a figyelem csökkenéséhez, türelmetlenséghez, ingerlékenységhez vezet.
Fontos, hogy rendszeresen beszélgessünk gyermekeinkkel az online élményeikről, az internetes kihívások valós következményeiről, és tudatosítsuk bennük, hogy a közösségi médiában látott tartalmak nem mindig tükrözik a valóságot.
A bajba került fiatalok vagy szüleik a médiahatóság jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline bejelentőfelületén is kérhetnek segítséget.
A médiahatóság gyerekaneten.hu weboldala. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
Néhány hasznos oldal, amely segítséget nyújt a megoldásban:
